Szenet – Az átkelés játéka II. rész

A játéktáblát a rajta álló bábukkal ábrázoló hieroglifa a tartósság, a maradandóság fogalmát rejti magában. Így fordul elő például az Óbirodalom fővárosa, Memphisz egyik nevében: Mn-nfr („szilárd és jóságos”), és sok fáraó, többek között I. Széthi uralkodói nevében Mn-Maat-Ré  („maradandó Ré igazságossága”) is.

Vajon miért egy játék hieroglifájával jelölték a tartósság fogalmát? Ahogyan sok minden más Egyiptommal kapcsolatos kérdésben, ebben sem remélhetjük, hogy az egyiptomi bölcsek ezt egy szövegben elmagyarázzák nekünk. Ha viszont elgondolkodunk rajta, igen találónak tűnik, hiszen az emberiséget jellemző, maradandó dolgok között ott van a játék is, ráadásul itt egy olyan játékról van szó, amely a két ellenfél harcából indulva a lélek belső, metafizikai harcáig visz.

A játék nem múlik el, a harc nem múlik el, csak átlényegülhet. Az elején másokat, a körülményeket hibáztatjuk, amíg fokozatosan rá nem jövünk arra, hogy minden rajtunk múlik, az is, ami látszólag más hibájából vagy rossz szándékából történik velünk. Ekkor merül fel az átkelés célja: honnan hová haladunk? És amikor rádöbbenünk arra, hogy a cél nem anyagi, hanem szellemi jutalmat ígér, hogy a lélek szenvedve utazik a belső csapdákkal teli utakon a szellemi énjével való boldog azonosulásig, a harc belsővé válik. A harc onnantól kezdve saját fájó tudatlanságunk, a mulandósághoz való ragaszkodásunk ellen folyik.

A páros játékban az ellenfél szerepe ekkor már tisztán szimbolikus: utunkat állhatja, visszavethet, de azért teheti meg ezt, mert még hiányzik belőlünk valami. Ha megtámadhat bennünket, ha megsérthet bennünket, akkor ez azért van, mert támadhatóak és sérthetőek vagyunk. Buddha egyik mondása juthat eszünkbe: annak, akinek a kezén nincs seb, nem árthat a kézben tartott méreg.

Így a belső harc a saját teljességünkért vívott harc,amelynek végső eredménye a lélek, a Ba szabad szárnyalása. Ez a szabadság lehetővé teszi, hogy bármikor, amikor akarja, megtehesse az utat a fizikai és szellemi lét között, az élők és a holtak világa között. Így a szenetjáték szerepe és üzenete nagyon hasonlít a Kilépés a fényre szent egyiptomi szövegekre, amelyeket ma Halottak könyvének hívnak.